A francia rendező, Romain Gavras provokatív kisfilmjében, melyet a rapper M.I.A Born free című számához készített, egy disztópikus világot ábrázol. Olyan világot, amelyben a vörös hajúakat begyűjtik és lemészárolják. Ha figyelmesen nézzük a klipet, feltűnik egy graffiti, mely az IRA egyik jelmondatát - „Eljő a napunk” - hirdeti, s ezzel Gavras előreutal első játékfilmjének címére és motívumaira is, gondolok itt a vörös hajszínre, a kirekesztettségre vagy az erőszakra. Ebben a 'francia Harcosok klubjaként' is emlegetett alkotásban egyik (anti-)hősünk a kamasz Remy (Olivier Barthelemy), akit állandóan kigúnyolnak, anyjával és húgával viharos a kapcsolata, és még virtuális 'barátnőjéről' is kiderül, hogy valójában egy Marilyn Manson-utánzat, így nem csoda, hogy az esetlen és bizonytalan fiú a folyamatos atrocitások elől inkább elmenekül.
M.I.A, Born Free from ROMAIN-GAVRAS on Vimeo.
Ekkor kerül képbe másik (anti-)hősünk, a teljesen befásult, megkeseredett lelki tanácsadó, Patrick (Vincent Cassel), aki ismeretlenül a szökevény nyomába ered és szárnyai alá veszi Remy-t, mondván majd ő megedzi és férfit nevel belőle. A két rőt hajú idegen együtt vág neki az 'identitás-kereső' útnak, amely minden, csak nem egyenes, s a végállomás (vagyis a szabadság és megértés földjének vélt, vörös hajúakkal teli Írország) helyett inkább a leágazások, a mellékutak az érdekesek. A cinikus Patrick rendszerint provokálja a frusztrált fúit azért, hogy ráébressze egyedülállóságára, hogy hatalmat adjon a kezébe, s ezen törekvése olyannyira jól sikerül, hogy egy idő után feltör Remy-ből minden agresszió és választott fegyverével, a nyílpuskával ártatlan emberekre is veszélyt jelent. Csupa abszurd és szürreális kaland követi egymást, még Patrick-ról is kiderül, hogy kellőképpen perverz és romlott, példa erre a spontán szállodai orgia és az ominózus jakuzzis jelenet. 
A két, egymásnak csak látszólag idegen karakter szép lassan rádöbben arra, hogy hontalanok hazájukban, nincs saját nemzetük, nyelvük, hadseregük – egy olyan európai országban, amelyről inkább az öntudat és büszkeség jutna az eszünkbe. Emellett hangsúlyos szerepet kap az az absztrakt gondolat, amely a vörös hajszín közösségformáló és összetartó mivoltát tételezi, s így ezzel nem csak politikai, hanem faji és morális kérdések is felvetődnek. Milyen alapon ítélkezünk embertársainkról? Miért bújunk előítéleteink mögé? De a sértett fél féktelen bosszúja ugyanúgy helytelen és elvetendő, mint az őt érő támadások és gúnyolódások hada. Van-e megoldás erre a mai napig aktuális problémára? Remy és Patrick úgy gondolja, hogy a sok vörös hajú ír között békére lelhetnek, nem közösítené ki őket senki, de így persze feladnák azt, ami egyedivé és különlegessé teszi őket. Csak reménykedhetünk abban, hogy egyszer eljő végre az a nap, amely a megértés, az elfogadás, az egymás iránti tisztelet és szeretet napja lesz, de addig is párszor érdemes megnéznünk Gavras megdöbbentő őszinteséggel és nyerseséggel átitatott, lebilincselő színészi alakításokkal gazdagított filmdrámáját. 10/9.
Írta: Sajószegi Nikolett
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.