Ebben az írásban egy kritikámra való felkészülést szedtem pontokba. MM-nek köszönöm, lelkiismeretes lektori ténykedését!

                                                        -o-

Ebben a kis rövid áttekintésben Mamoru Oshii filmjeit vizsgálom meg a szerzőiség szempontjából. Kiemelten fogom vizsgálni három animációs - Ghost in the Shell, Ghost in the Shell 2: Innocence, The Sky Crawlers -, továbbá egy élőszereplős filmjét - Avalon - veszem szemügyre. Mindegyikre jellemző, hogy nagyjátékfilm, illetve hogy az elmúlt 15 évben kerültek forgalomba. Illetve még szemrevételezem néhány rövidfilmjét - pl.: The Assault Girl - valamint egy korai animációs filmjét az Angel’s egg-et.

Jelen írásom apropója egy kritikára való felkészülés, amit a The Sky Crawlers-ről fogok a napokban elkészíteni, a magyarországi DVD-megjelenés kapcsán. Ennek fényében törekszem csupán a teljességre.

                                                        -o-

Angel’s egg – Tarkovszkij, Bergman, Fellini szimbólumokkal ízesítve, avagy Mamoru Oshii szerzői filmes attitűdjének korai szakasza

Egyik korai animációs filmje ez a japán rendezőnek. A történetben egy szürreális, pusztulófélben lévő világról mesél, melyben csupán egy lányka él, aki egy nagyobb méretű tojást őriz. Ebbe a különös és sötét világba érezik egy vándor, egy férfi, aki először csak követi a lányt, majd lassan „beszélgetni” kezd a hallgatag teremtéssel.

Oshii ebben a filmjében számos bibliai motívumot használ pl.: özönvíz, Noé bárkája, Krisztus –  igaz, Ő egészen sajátságos, negatív formában jelenik meg. Sőt, bizonyos szempontból - ha szemünk engedi számunkra - a magvető történetét is felfedezhetjük a film végén. A bibliai jelképek mellett sok egyéb utalással is él a rendező. Munkájában a kislány és a víz „kapcsolata” során könnyen felmerülhet bennünk Shakespeare Opheliája és vízben kibomló haja.

A cselekmény helyszínei pedig a század eleji európai városok mellett a kelta vidéket idézik meg. Előbbi az épületek architektúrája, utóbbi a kő oszlopok kapcsán juthat az eszünkbe. E két vonulat mellett akár még Dali munkásságának a nyomai is fellelhetőek.

A szimbólumok mellett a filmjében más filmesek hatása is kimutatható. Ebben a mozijában elsősorban Andrej Tarkovszkij hatása érzékelhető a legjobban az erdei, illetve „vízpart” közepében játszódó jelenetei során. A japán rendező rajzolt képi világában a fák, a víz, illetve a vízben látható sás hullámzó és ágas-bogas kombinációja egy az egyben már fellelhetőek voltak az orosz direktor alkotásaiban: Solaris, Andrej Rubljov, Nosztalgia. 

Sőt a Nosztalgia kapcsán architekturális hasonlóságot is kimutathatunk, ha Oshii filmjét a Tarkovszkij hatodik filmjének záró képsora vagy a vallomás jelenetének a látványvilágának tükrében vizsgáljuk. 

Tarkovszkij mellett Fritz Lang juthat eszünkbe. Hiszen az Angyal tojás nyitó és záró képsoraiban látott figurák, mintha csak a Lang Metropolisá-ban látható gépnő testvérei lennének. Itt érdemes még megjegyezni, hogy más szerzők hatása - Fellini, Bergman, Godard - már csak kevésbé vagy egyáltalán nem érezhető ebben a filmjében. Azonban hatásuk későbbi filmjeiben jól érzékelhetőek. 

Összeségében tehát megállapíthatjuk, hogy Oshii  szerzői filmes. Ezt nem csupán szimbolizmusa, illetve a szerzői filmesekre való utalása erősíti meg bennünk, hanem az is, hogy már itt látszik, hogy tudatos életműépítő. Hiszen az Angyal tojásban látható megkövesedett angyal könnyen párhuzamba állítható a GitS végén látható családfájával. A hasonlóságot fokozza, hogy mind két foszília egy hajdani múzeum falába van beépítve.

Illetve kis leányzó, "Ophelia" halála is nagyoban hasonlít Kusanagi, életveszélyes merüléséhez. 

                                                        -o-